ALAPSZABÁLYZAT
Az Egyesületekről szóló törvény 12. és 78. szakaszának rendelkezésével összhangban (Hivatalos Lap, 51/09. szám), az egyesület 2013. március 22-i közgyűlésén elfogadásra került (az előző módosításaként) a
Vajdasági Magyar Civil Szövetség
Alapszabályzata
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- szakasz
A Vajdasági Magyar Civil Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a polgárok egyesületeinek pártonkívüli, nemkormányzati és nem nyereség-irányultságú szövetsége, megalapítása meghatározatlan időre szól a vajdasági magyar civil szervezetek együttműködésének és tevékenységének hatékonyabbá tételének céljával.
- szakasz
A Szövetség jogi személy mindazokkal a jogokkal, kötelezettségekkel és felelősséggel, melyek az Alkotmányból, a törvényből, ebből az Alapszabályból és a Szövetség egyéb általános dokumentumaiból erednek. A Szövetség kötelezettségeiért egész vagyonával felel.
- szakasz
A Szövetséget a Szövetség Elnökségének elnöke képviseli. A Szövetség Elnökségének elnöke akadályoztatása esetén a Szövetséget a Szövetség Elnökségének elnökhelyettese képviseli.
A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS FELADATAI
- szakasz
A Szövetség céljai:
– a civil szervezetek közötti viszonyok erősítése,
– a többi társadalmi tényező (adományozók, helyi önkormányzatok, tartományi és köztársasági szervek, nemzetközi szervezetek és hasonlók) iránti szervezettebb föllépés,
– a civil szervezetek szükségleteinek és álláspontjainak közös kialakítása,
– szorosabb ismeretségek kialakítása a hasonló tevékenységet folytató, vagy azonos régióban tevékenykedő civil szervezetek között,
– a Szövetség tagjainak tájékoztatása a közös érdekű kérdésekről, továbbá a nyilvánosság tájékoztatása a civil szervezetek tevékenységéről a saját közlöny, honlap és más eszközök révén,
– mindaz, ami még elősegítheti a Szövetség tagjainak hatékonyságát.
– a Szövetség társulhat hasonló szervezetekkel és egyesületekkel, valamint betagosodhat hazai és nemzetközi szervezetekbe és szövetségekbe.
- szakasz
A Szövetség a céljait a következő módon valósítja meg:
– a magyar nyelven (is) tevékenykedő vajdasági civil szervezetek adatbázisának elkészítése,
– a tagszervezetek és más nem kormányzati szervezetek tájékoztatása a pályázatokról, képzésekről, konferenciákról és más, a civil szervezetek számára fontos eseményekről,
– honlap készítése és rendszeres működtetésével a nemkormányzati szervezetek számára,
– találkozók, tribünök, szemináriumok, konferenciák, tematikus előadások szervezése a szervezetek részére hazai és külföldi előadókkal,
– a civil szféra tudományos kutatása,
– sajtótájékoztatók szervezése,
– szakmai, művelődési és szórakoztató rendezvények szervezése,
– az európai polgári értékek népszerűsítése és erősítése,
– szakmai kiadványok készítése a törvénnyel összhangban,
– önkénteseket mozgósító rendezvények szervezése,
– a civil szféra jelentőségének népszerűsítése,
– tematikus előadások szervezése vajdasági és külföldi előadókkal
– állásfoglalás a belföldi és külföldi támogatáspolitika problematikájához kapcsolódóan
– a hasonló tevékenységet folytató szervezetek munkájának koordinálása,
– más hazai és külföldi nemkormányzati szervezetekkel való együttműködés.
A Szövetség céljainak megvalósításához szükség szerint önkénteseket is alkalmaz.
ELNEVEZÉS ÉS SZÉKHELY
- szakasz
A Szövetség neve szerb nyelven: Savez Vojvođanskih Mađarskih civilnih organizacija.
Magyar nyelven: Vajdasági Magyar Civil Szövetség.
Angol nyelven: Association of Hungarian Civil Organizations of Vojvodina.
A Szövetség székhelye Szabadkán található. A Szövetség Szerbia Köztársaság területén fejti ki tevékenységét
ALAPÍTÓK ÉS TÁRSALAPÍTÓK
- szakasz
A Vajdasági Magyar Civil Szövetség alapítói azok a szervezetek, amelyek a megfelelő űrlapon társultak az (első) Alapszabály meghozatalának napján, 2007. november 24-én.
- szakasz
A Szövetség társalapítói lehetnek mindazok az egyesületek, amelyek elfogadják a Szövetség céljait és Alapszabályát. Ők mindannyian alkotják a Szövetség TAGSÁGÁT.
A Szövetség társalapítói soraiba történő fölvételről a Szövetség Elnöksége határoz a társulni szándékozó egyesület által benyújtott kérelem alapján. Erre a határozatra benyújtott fellebbezést a Szövetség Közgyűlése bírálja el, amely határozat végleges.
A társalapítókról nyilvántartás készül, amely tartalmazza a társalapító egyesület nevét, címét, törzsszámát és a képviseleti joggal rendelkező személy adatait. Az alapítók és a társalapítók (a továbbiakban: Tagok) a fölvételt követően azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
- szakasz
Az alapítói, illetve társalapítói viszony megszűnik:
– a Szövetségből való kizárással,
– a Szövetségből való kilépéssel,
– a Tag megszűnésével.
- szakasz
A Tagok képviselőik révén jogosultak:
– a többi Taggal egyenrangúan részt venni a Szövetség céljainak megvalósításában,
– közvetlenül részt venni a javaslattételi és döntéshozatali eljárásban a Tagok Közgyűlésén és a Szövetség testületeiben,
– részt venni a Szövetség testületeinek megválasztásában,
– időben és teljes körűen tájékozódni a Szövetség munkájáról, tevékenységéről és terveiről.
A Tagok kötelesek:
– tevékenyen hozzájárulni a Szövetség céljainak megvalósításához,
– részt venni a Szövetség tevékenységében,
– elvégezni azokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Szövetség testületei megbízzák őket.
A SZÖVETSÉG SZERVEI
- szakasz
A Szövetség szervei a következők:
- Tagok Közgyűlése,
- Elnökség,
- Felügyelő Bizottság,
- Főtitkár.
- A TAGOK KÖZGYŰLÉSE
- szakasz
A Tagok Közgyűlését a teljes tagság képezi, az Egyesületekről szóló törvény 22. szakaszának 2. bekezdésével összhangban. A Tagok Közgyűlése a Szövetség legfelsőbb szerve. A Tagok Közgyűlésében az is képviselheti a Tagot, akit erre írásban fölhatalmazott az adott egyesület arra jogosult vezetője. Az ezen szakasz 2. bekezdésében szereplő a Tag képviseletére vonatkozó fölhatalmazás szólhat a Tagok Közgyűlésének minden ülésére, vagy csupán egy meghatározott összejövetelére. A Tagok Közgyűlésének van elnöke és elnökhelyettese, akiket a Tagok Közgyűlése választ meg négy esztendős megbízatási időszakra az újraválasztás lehetőségével.
- szakasz
A Tagok Közgyűlése szükség szerint ülésezik, de legalább évente egyszer. A Tagok Közgyűlését össze kell hívni, amennyiben kéri a Tagok többsége, vagy az Elnökség, vagy a Közgyűlés illetve a Felügyelő Bizottság elnöke. A Tagok Közgyűlésén a Tagok Közgyűlésének elnöke elnököl, továbbá ő írja alá a Tagok Közgyűlésének határozatait. Akadályoztatása esetén mindezt a Tagok Közgyűlésének elnökhelyettese végzi el. A Tagok Közgyűlése akkor hozhat jogerős döntéseket, amennyiben az összejövetelen jelen van a Tagok képviselőinek több mint fele, a határozatokra pedig a jelenlevők többsége igennel szavazott. Amennyiben nincs meg a döntéshozatalhoz szükséges létszám (kvórum), az eredeti üléskezdési időponthoz képest 60 perc elteltével a Közgyűlés megtartja ülését és döntései jogerősek.
A Közgyűlés e-mail segítségével virtuális ülést is tarthat, amelyet két körben kell elvégezni: az első kör a vita a fölvetett javaslatról, a második kör pedig a szavazás. A folyamatot a Közgyűlés elnöke vezeti. Minden dokumentumot (javaslatok, észrevételek, szavazatok), illetve az azokat tartalmazó e-maileket, vagy írásban elküldött más idevágó anyagokat nyomtatott formában is tárolni kell, s ezek alapján készül a jegyzőkönyv a Tagok Közgyűlésének üléséről.
- szakasz
A Tagok Közgyűlése:
– meghozza a Szövetség munkatervét és programját,
– meghozza a Szövetség Alapszabályát, annak változtatását és pótlását,
– megválasztja és fölmenti a Tagok Közgyűlésének elnökét és helyettesét,
– megválasztja és fölmenti az Elnökség elnökét, elnökhelyettesét és többi tagját,
– megválasztja és fölmenti a Felügyelő Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagját,
– dönt a tagság soraiba való fölvételről, amennyiben fellebbezés érkezett az Elnökség döntésére,
– dönt az alapító, illetve társalapító tag kizárásáról, amennyiben az föllebbezett az Elnökség ilyen értelmű döntésére,
– megvitatja és elfogadja a Szövetség pénzügyi tervét,
– elfogadja a Szövetség éves munkájáról és pénzkezeléséről szóló jelentést,
– határoz az évi tagdíj összegéről,
– dönt a Szövetség működéséről, működésének megszűntetéséről,
– határoz mindazokról a kérdésekről, amelyeket a Szövetség Alapszabálya, vagy más általános szabályzatai ráruháznak,
– határoz a hasonló szervezetekkel és egyesületekkel történő társulásról, és a hazai és külföldi szervezetekbe és szövetségekbe történő belépésről és kilépésről.
- AZ ELNÖKSÉG
- szakasz
A Szövetség igazgató szerve az Elnökség.
Az Elnökséget az elnök és az elnökhelyettes mellett 5 alelnök alkotja, akiket a Tagok Közgyűlése választ meg négy esztendős megbízatási időszakra, újraválasztási lehetőséggel. A Tagok Közgyűlésének két összejövetele közötti időszakban, amennyiben szükségesnek bizonyul, az Elnökség kooptálással lecserélheti tagságának 1/3-át.
- szakasz
Az Elnökség ülését az elnök hívja össze és ő elnököl, akadályoztatása esetén pedig az elnökhelyettes. Az Elnökség ülése megtartható és döntőképes, amennyiben tagságának több mint fele jelen van. Az Elnökség a jelenlevők többségének szavazatával hozza meg döntéseit. Az Elnökség ülésein jelen van, munkájában szavazati jog nélkül részt vesz a Tagok Közgyűlésének elnöke és a Főtitkár.
Az Elnökség e-mail segítségével és által virtuális ülést is tarthat, amelyet két körben kell elvégezni: az első kör a vita a fölvetett javaslatról, a második kör pedig a szavazás. A folyamatot az Elnökség elnöke vezeti. Minden dokumentumot (javaslatok, észrevételek, szavazatok), illetve az azokat tartalmazó e-maileket, vagy írásban elküldött más idevágó anyagokat nyomtatott formában is tárolni kell, s ezek alapján készül a jegyzőkönyv az Elnökség üléséről.
- szakasz
Az Elnökség:
– elfogadja a Szövetség Alapszabálya változtatására és bővítésére vonatkozó javaslatot,
– meghozza a Szövetség Alapszabályánál alacsonyabb rangú általános szabályzatokat, döntéseket,
– vezeti a Szövetség minden ügyletét és tevékenységét,
– meghatározza a Szövetség munkatervének és pénzügyi tervének javaslatát,
– meghatározza a Szövetség munkájáról és pénzkezeléséről szóló jelentések javaslatát,
– végrehajtja a Tagok Közgyűlésének határozatait,
– dönt az új társalapítói tagok fölvételéről,
– dönt a Szövetség alapító vagy társalapító tagjainak kizárásáról, amennyiben azok a Szövetség célkitűzéseivel ellentétesen tevékenykednek, vagy nem tartják be a Tagok Közgyűlésének határozatait,
– határoz a munkaszerződések, szerzői jogdíjszerződések és ideiglenes munkavégzési szerződések megkötéséről és fölmondásáról,
– munkatestületeket hoz létre a Szövetség feladatainak elvégzésére,
– javaslatot tesz a Tagok Közgyűlésének összehívására,
– meghatározza a Szövetség pénzkezelési módját és rendelkezik a Szövetség pénzbeli és egyéb eszközeivel,
– a Szövetség céljainak és feladatainak megvalósítása érdekében kapcsolatot tart fönn az illetékes szervekkel és szervezetekkel,
– dönt mindazokról a kérdésekről, amelyek nem tartoznak a Szövetség bármely más szervének hatáskörébe,
– elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvényekben, az ebben az Alapszabályban, az egyéb általános szabályzatokban és a Tagok Közgyűlésének döntéseiben foglalt jogok és kötelezettségek alapján el kell végezni.
- FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
- szakasz
A Felügyelő Bizottság a Szövetség ellenőrző szerve.
A Felügyelő Bizottságot annak elnöke, elnökhelyettese és egy tagja alkotja, akiket a Tagok Közgyűlése választ meg négy esztendős megbízatási időszakra, újraválasztási lehetőséggel.
- szakasz
A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze, s ő vezeti. A Felügyelő Bizottság ülése akkor tartható meg, ha tagjainak többsége jelen van. A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, az évi pénzügyi jelentés elfogadása előtt, de szükség szerint többször is ülésezhet. A Felügyelő Bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza.
Az Felügyelő Bizottság e-mail segítségével és által virtuális ülést is tarthat, amelyet két körben kell elvégezni: az első kör a vita a fölvetett javaslatról, a második kör pedig a szavazás. Az ülést az Elnökség elnöke vezeti. Minden dokumentumot (javaslatok, észrevételek, szavazatok), illetve az azokat tartalmazó e-maileket, vagy írásban elküldött más idevágó anyagokat nyomtatott formában is tárolni kell, s ezek alapján készül a jegyzőkönyv a Felügyelő Bizottság üléséről.
- szakasz
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, különösen pedig:
– az Alapszabály, a munkaprogram és a Szövetség egyéb általános szabályzatainak betartását,
– a rendeltetésszerű eszközfölhasználást,
– a Szövetség pénzügykezelését és annak az előírásokkal és a pénzügyi tervvel összhangban levőségét.
- szakasz
Az észlelt szabálytalanságokról a Felügyelő Bizottság értesíti a Tagok Közgyűlésének elnökét, és határidőt szab a hiányosságok kiküszöbölésére. Amennyiben az észlelt hiányosságokat az adott határidőn belül nem hárítják el, a Felügyelő Bizottság ezt belefoglalja a Tagok Közgyűlésének benyújtott jelentésébe.
- szakasz
Ellenőrzése során a Felügyelő Bizottság jogosult megkövetelni a Tagok Közgyűlésének elnökétől, az Elnökség elnökétől és tagjaitól, hogy bocsássák rendelkezésére a Szövetség minden dokumentumát és adatait.
- FŐTITKÁR
- szakasz
A Szövetségnek lehet Főtitkára. A Főtitkár az Elnökség választja annyi időre, ameddig az Elnökség kinevezése tart. A Főtitkárnak jogában áll részt venni a Szövetség bármely szervének az ülésén szavazati jog nélkül. A Főtitkár feladata, hogy tapasztalatával és tudásával segítse a Szövetség különböző szerveinek a munkáját.
A TEVÉKENYSÉG NYILVÁNOS VOLTA
- szakasz
A Szövetség tevékenysége nyilvános. A Szövetség tevékenységének nyilvánosságát a következők biztosítják:
– a Szövetség minden szerve tevékenységének nyilvános jellege,
– a Szövetség alapító és társalapító tagjainak, valamint a Szövetség egyéb szervei tagjainak rendszeres tájékoztatása mindazokról a kérdésekről, amelyek a tevékenységgel kapcsolatosak,
– a Szövetség szerveinek tevékenységéről szóló éves jelentés benyújtásával,
– a Szövetség jelentősebb tevékenységeivel kapcsolatos tájékoztatók és reagálások kézbesítése,
– időnkénti sajtóértekezletek, amelyeket a Tagok Közgyűlésének, vagy az Elnökségnek, vagy a Felügyelő Bizottságnak az elnöke, illetve elnökhelyettese tart,
– a Szövetség tevékenységével kapcsolatos sajtóközlemények,
– a Tagok Közgyűlése által meghatározott más formákban.
A SZÖVETSÉG ESZKÖZEI
- szakasz
A Szövetség eszközeit képezik:
– a tagsági díj,
– a támogatók adományai és az ajándékok,
– gazdasági tevékenységből származó bevétel,
– egyéb eszközök, a törvénnyel összhangban levő más forrásokból.
A Szövetség egyéb eszközeit a pénze, az ingó és ingatlan vagyona, valamint azok a jogok alkotják, amelyet a Szövetségbe a jogi és fizikai személyek bevisznek. A Szövetség tevékenységének megkezdéséhez az eszközöket a Keresztény Értelmiségi Kör biztosítja.
- szakasz
A Szövetség eszközei a Szövetség magántulajdonát képezik. A Szövetség eszközeit köteles a jó gazda módjára kezelni. A Szövetség pénzét a pénzügyi terv és az Alapszabály rendelkezései szerint lehet költeni.
- szakasz
A donációk, ajándékok és más olyan önkéntes adományok, amelyeket célirányosan adományoztak, ajándékoztak vagy engedtek át a Szövetségnek, az adományozó óhaja szerint kerülnek fölhasználásra. A Szövetség Elnökségének elnöke köteles ismertetni az adományozókkal a Szövetség létrejöttének céljait, s hogy a kapott támogatás csakis ezek megvalósítására fordítható.
- szakasz
Azok a hazai és külföldi jogi és fizikai személyek, akik hozzá kívánnak járulni a Szövetség céljainak megvalósításához, azonos föltételek mellett lehetnek adományozók. Az eszközadományozás történhet a Szövetség számlájára való pénzbefizetéssel, vagy az ingó, vagy ingatlan vagyonnak, vagy jognak a Szövetségre történő átruházásával valósul meg.
A SZÖVETSÉG ESZKÖZFELHASZNÁLÁSI MÓDJA
- szakasz
A Szövetség eszközeit azoknak a céloknak a megvalósítására használja, amelyeket a Szövetség Alapszabályában meghatároztak, éspedig:
– a Szövetség ezen Alapszabály 4. szakaszában meghatározott céljainak megvalósítására,
– a Szövetség igazgatási és munkavégzési költségeinek fedezésére,
– egyéb olyan célokra, amelyeket a Tagok Közgyűlése határoz meg a pénzügyi tervben, vagy külön döntésével – a törvénnyel és ezen Alapszabállyal összhangban.
- szakasz
Az eszközfölhasználás a munkaterv és a pénzügyi terv alapján történik, amelyeket a Tagok Közgyűlése hoz meg a folyó naptári évre, ezen Alapszabály 4. szakaszával összhangban. A Szövetség munkaprogramja és pénzügyi terve év közben ugyanolyan eljárással módosítható, mint amilyen eljárással meghozták azt.
- szakasz
Az eszközfelhasználás módjáról az Elnökség dönt. A Szövetség anyagi-pénzügyi ügyvitele a Törvényben meghatározott módon történik, a pénzbeli eszközöket pedig a Szövetség bankszámláján vezetik.
GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG NYERESÉGSZERZÉS CÉLJÁBÓL
- szakasz
A Szövetség nyereségre tehet szert a következő gazdasági tevékenységet folytatva: 70.22 – Ügyvitellel és igazgatással kapcsolatos konzultációs tevékenységek. A Szövetség gazdasági tevékenysége során kizárólag jogi személyek számára végez szolgáltatást. A Szövetség ezt a tevékenységet közvetlenül akkor kezdheti meg, ha azt bejegyeztette a gazdasági tevékenységek jegyzékébe.
- szakasz
A Szövetség szert tehet jövedelemre a következő tevékenységekkel is:
– adatbázis létrehozása,
– adatfeldolgozás,
– projektumírás és –megvalósítás,
– projektum elszámolásának az elkészítése,
– szervezéssel kapcsolatos tevékenységek,
– felnőttképzés és egyéb képzések,
– folyóiratok és más rendszeresen megjelenő kiadványok kiadása,
– előadások, konferenciák, művelődési és rekreációs tevékenységek szervezése, tanácsadás.
A gazdasági tevékenységből származó nyereséget a Szövetség saját céljainak megvalósítására használhatja fel ezzel az Alapszabállyal összhangban, beleértve a Szövetség rendes tevékenységét, és a saját hozzájárulást a projektek megvalósításában.
A SZÖVETSÉG FELOSZLÁSA
- szakasz
A Szövetség tevékenysége a Közgyűlés döntése következtében szűnhet meg, illetve amikor megszűnnek a feltételek a Szövetség céljainak megvalósítására, vagy egyéb, a törvényben előírt esetekben.
- szakasz
A Szövetség feloszlatása esetén az őt képviselő személy köteles a feloszlatást követő 15 napon belül erről tájékoztatni a bejegyzést végző szervet a bejegyzés törlése végett.
- szakasz
A Szövetség feloszlatása esetén a Szövetség vagyona hasonló tevékenységet folytató hazai non profit jellegű jogi személy tulajdonába megy át, illetve a Közgyűlés az Egyesület megszüntetésekor dönt arról, hogy a törvénnyel összhangban kire ruházza át a vagyonát.
A PECSÉT KINÉZÉSE ÉS TARTALMA
- szakasz
A Szövetség megfelelő átmérőjű, kerek formájú bélyegzővel rendelkezik, melyen a következő szöveg található:
Szerbül, ciril betűkkel:
Савез Војвођанских Мађарских цивилних организација
Magyarul:
Vajdasági Magyar Civil Szövetség
Szerbül, latin betűkkel:
Savez Vojvođanskih Mađarskih civilnih organizacija
és a bélyegző középső részében: Суботица, Szabadka, Subotica. A bélyegző közepén a Szövetség rövidítésének, azaz a CISZ betűknek a stilizált formája van.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- szakasz
A Szövetség Alapszabálya úgy kerül meghirdetésre, hogy elhelyezik a Szövetség hirdetőtábláján és honlapján.
- szakasz
Esetleges vitás kérdések esetén az alapszabály rendelkezéseit a Közgyűlés hivatott értelmezni az Egyesületekről szóló törvény értemében.
- szakasz
Ez az Alapszabály érvénybe lépése azon a napon történik, amikor a Szövetség Közgyűlése elfogadta.
A Közgyűlés elnöklője:
________________________
De Negri Ibolya
